THE SPATIAL DISTRIBUTION OF THE MEDIUM-SIZED ENTERPRISE SECTOR IN THE HUNGARIAN URBAN HIERARCHY


Abstrakt

W niniejszym opracowaniu zbadano przestrzenne rozmieszczenie sektora średnich przedsiębiorstw
węgierskiej sieci miejskiej. Ten poziom sieci przedsiębiorstw był stosunkowo zaniedbywany w porównaniu
z dużymi firmami z kapitałem zagranicznym, ale zasługuje na uwagę ze względu na jego obiecującą
rolę w rozwoju regionalnym i polityce rozwoju. Nasze wcześniejsze badania nad średnimi przedsiębiorstwami stają się szczególnie istotne, gdy weźmiemy pod uwagę, że dominujący model rozwoju przemysłu postsocjalistycznego, oparty na przyciąganiu bezpośrednich inwestycji zagranicznych, wykazuje ograniczenia w warunkach nowego kryzysu gospodarczego, oraz że dalszy wzrost konkurencyjności regionalnej wymaga silniejszego wsparcia dla rozwoju przedsiębiorstw krajowych zarówno w regionach rozwiniętych, jak i słabo rozwiniętych. Dylematy rozwojowe średnich przedsiębiorstw nie były jednak dostatecznie uwzględniane w poprzednich dekadach, mimo że ich pozycja pomiędzy większymi (w większości z udziałem kapitału zagranicznego) a małymi, ubogimi w kapitał przedsiębiorstwami daje im znaczny potencjał rozwojowy. Na uwagę zasługuje ich wkład w akumulację kapitału krajowego, zdolność do formułowania niezależnych strategii konkurencyjnych oraz rola w kształtowaniu lokalnego czy regionalnego otoczenia biznesowego. Zgodnie z naszym wstępnym założeniem, status średnich przedsiębiorstw w hierarchii miejskiej kształtowany jest przede wszystkim przez liczbę ludności miast, gdyż bliskość zasobów ludzkich i rynków zbytu jest istotnym czynnikiem lokalizacyjnym dla średnich firm produkcyjnych. Opracowanie przedstawia przegląd ewolucji liczby średnich przedsiębiorstw i średniej liczby ich pracowników w węgierskich miastach od 2000 r., w oparciu o dane opublikowane przez Węgierską Akademię Nauk CERS i Główny Urząd Statystyczny. W celu wykrycia różnic na poziomie regionów miejskich, przeprowadzone zostały ustrukturyzowane wywiady ze szczególnym uwzględnieniem powiatu Baranya i miasta Pecz. Wyniki pokazują, że tradycje i wizje przedsiębiorczości są oceniane jako ważne zalety lokalizacyjne dla krajowych średnich przedsiębiorstw.


Słowa kluczowe

urbanizacja, średnie przedsiębiorstwa, Węgry, Kraj Zadunajski

Barta, Györgyi and Györgyi Enyedi. 1981. Iparosodás és a falu átalakulása. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Beluszky, Pál M. 1999. Magyarország településföldrajza: általános rész. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó.

Borbás, László. 2015. A hazai kkv-politika az európai célok tükrében. Available: http://kgk.uniobuda.hu/sites/default/files/19_BorbasLaszlo.pdf

Csatári, Bálint. 2011. Vidékeink, alulnézetből. In Dimenziók térben és időben: Tanulmánykötet a 60 éves Rudl József tiszteletére, edited by László Bokor, Tamás Szelesi and Róbert Tésits, 71-77. Pécs: IDResearch Kft./Publikon Kiadó.

Csatári, Bálint and Jeno Zsolt Farkas. 2008. Agrarian and Rural Development in Hungary, 1990-2005. In Contemporary Changes of Agriculture in East-Central Europe, edited by Jerzy Bański and Maria Bednarek, Rural Studies 15:147-164. Warsaw: Institute of Geography and Spatial Organization Polish Academy of Sciences, Polish Geographical Society. Available: http://www.rcin.org.pl/Content/101/WA51_209_r2008-vol15_SOW.pdf#page=147

Csurgó, Bernadett and Boldizsár Megyesi. 2016. Képzelt különbségek. A városi és vidéki közösségek, társas kapcsolatok kvantitatív vizsgálata. Társadalomtudományi Szemle 3:48-65. DOI: 10.18030/socio.hu.2016.3.48.

Döbrönte, Katalin. 2018. A közép-európai városok pozíciója a magas szintű üzleti szolgáltatók lokációs döntéseiben. Területi Statisztika 58(2): 200-219. https://doi.org/10.15196/TS580204.

Dusek, Tamás. 2018. Az okos városok komplex mutatószámainak egyes tartalmi és módszertani problémái. In Üzleti vállalkozások, makro- és mikrokörnyezetük gazdálkodási és menedzsment sajátosságai” c. kutatás tanulmányai, edited by Gábor Kovács and Katalin Völgyi, 1-3. Győr: Széchenyi István Egyetem.

Józsa, Viktória. 2017. A vállalati beágyazódás elmélete és gyakorlata hazai vonatkozásban. Magyar Tudomány 178 (11):1468-1480. DOI: 10.1556/2065.178.2017.11.13.

Helységnévkönyv 2018, Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. Available: https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2018.pdf

Horeczki, Réka. 2019. Kisvárosok, a vidéki térségek központjai? (Somogy megyei esettanulmány). Konferencia előadás: Rurális térségek a 21. században – Tudományos Konferencia, 2019. június 11, 102-108. Gödöllő: Szent István Egyetem.

Kis- és középvállalkozások stratégiája 2014-2020. 2013. Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest. Available: https://2010-2014.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/belgazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hirek/kis-es-kozepvallalkozasok-strategiaja-2014-2020.

Kiss, Éva. 2010. Az ipar településhálózati, településszerkezeti összefüggései. In Párbeszéd és együttműködés: Területfejlesztési Szabadegyetem 2006-2010, edited by Fábián Attila, 207-227. Sopron: NYME Kiadó.

Kiss, Éva. 2011. Hungarian industry in a context of settlement network and pattern. Hungarian Geographical Bulletin 60 (1):3-25.

Koltai, Zoltán. 2014. Sikeres és versenyképes városok – Piackutatás a magyar települések körében. Pécs: PTE FEEK.

Korm. rendelet a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről, 105/2015.(IV. 23.). Available: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1500105.KOR.

Kovács, Szilárd and Gábor Lux and Balázs Páger. 2017. A középvállalatok szerepe a feldolgozóiparban: egy magyarországi kutatás első eredményei. Területi Statisztika 57 (1):52-75. DOI: 10.15196/TS570103.

Kullmann, Ádám. 2009. A regionális gazdaságfejlesztés eszközrendszere és magyarországi alkalmazása. Doktori Disszertáció. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Földtudományi Doktori Iskola, Budapest.

Lux, Gábor. 2013. Kritikus tömeg alatt: a fejlesztési együttműködés lehetőségei a kisebb nagyvárosokban. Tér és Társadalom 27 (4):52-74. DOI: 10.17649/TET.27.4.2512.

Molnár, Ernő et al. 2018. Vidéki nagyvárosaink gazdaságának összehasonlító elemzése. Területei Statisztika 58 (6):611-637. DOI: 10.15196/TS580604.

Murdoch, Jonathan. 2000. Networks – a new paradigm of rural development? Journal of Rural Studies 16 (4):407-419. DOI: 10.1016/S0743-0167(00)00022-X.

Nemes, Nagy J. 2001. Az ezredvég regionális folyamatai Magyarországon: átfogó átalakulás – egyedi fejlődési pályák. In Helyi fejlődés, intézmények és konfliktusok a magyarországi átmenetben, edited by Maarten Keune and Nagy J. Nemes, 23-32. Budapest: ELTE Regionális Földrajzi Tanszék.

Németh, Nándor and János P. Kiss. 2007. Megyéink és kistérségeink belső jövedelmi tagoltsága. Területi Statisztika 47 (1):20-45.

Póla, Péter. 2017. Ipari középvállalatokat támogató térségi intézményi környezet. Konferencia előadás: MRTT Vándorgyűlés – Mosonmagyaróvár, 2017. október 19-20. Mosonmagyaróvár.

Rechnitzer, János. 2016. A területi tőke a városfejlődésben. A Győr-kód. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó.

Shen, Jianfa. 2004. Urban competitiveness and urban governance in the globalizing world. Asian Geographer 23 (1-2):19-36. DOI: 10.1080/10225706.2004.9684110.

TSTAR adatbázis, Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. Access: https://www.teir.hu/

Törjék, Zsuzsanna. 2002. A kis-és középvállalkozások fejlesztésének időszerű kérdései az Európai Unióban és Magyarországon. Budapest: Budapesti Gazdasági Főiskola.


Horeczki, R. (2020). THE SPATIAL DISTRIBUTION OF THE MEDIUM-SIZED ENTERPRISE SECTOR IN THE HUNGARIAN URBAN HIERARCHY. Studia Miejskie, 40, 71-81. https://doi.org/10.25167/sm.3421

Réka Horeczki  horeczki.reka@krtk.hu
CERS Institute for Regional Studies  Węgry
https://orcid.org/0000-0003-3131-681X

Réka Horeczki, junior research fellow, Institute for Regional Studies, Centre for Economic and Regional Studies; Papnövelde u. 22., H-7621 Pécs, Hungary;




CitedBy Crossref
0

CitedBy Scopus
0